A csaló
Fellángolnak ambiciók, ahogy a jövő potenciálját a múlt tanulságából kihámozza a tudat. Lehetőségeid tárháza a képzelet síkjain kifogyhatatlan, annak ellenére, hogy a tudat azoknak a létezését valós körülményekre és tapasztalatokra alapozza.
A létezésed kudarca, hogy megannyi kalkulált lehetőség, és egy sem teljesül.
Amelyek teljesülnek: pillanatnyi eufória és már tovább is lépsz, csak egy másik tanulság a múltból. Hogyan is értékelhetnéd?
Ha megragadsz az örömnél talán elvágod az ebből következő lehetőségeket.
A létezésed kudarca, hogy megannyi kalkulált lehetőség, és egy sem teljesül.
Amelyek teljesülnek: pillanatnyi eufória és már tovább is lépsz, csak egy másik tanulság a múltból. Hogyan is értékelhetnéd?
Ha megragadsz az örömnél talán elvágod az ebből következő lehetőségeket.
A folyamatos kapzsi törtetés mely hajt - még akkor is, amikor tovább már nem vezet út - az ember sajátja, talán az életé is. Nem tanult és nem kultúrális minta, hanem mély ösztön vagy talán fizikai törvény, mely boldogságod porba tapossa, vágyaid kifogyhatatlan táplálója. Létezése mégis magától értetődő - haszna vitathatatlan - hiszen nélküle a világ folyamatos "önmeghaladás rögeszméje" nem működne.
A hajsza hogy a ranglétrán feljebb juss, hogy a legtáplálóbb húscafatot te téphesd le, hogy a legérettebb gyümölcsöt te szakíthasd le, mind ezen elv manifesztációja.
Mint egy vezérelve a létnek hajszolja konfliktusba az élőket, felzabálva egymást és mindent. Fejjel küld a falnak, és ha esetleg át is szakad, talál majd következő falat, melynek ismét neki rohanhatsz, míg koponyacsontod reccsenése nyugalomra nem int, egy kis időre.
A hajsza hogy a ranglétrán feljebb juss, hogy a legtáplálóbb húscafatot te téphesd le, hogy a legérettebb gyümölcsöt te szakíthasd le, mind ezen elv manifesztációja.
Mint egy vezérelve a létnek hajszolja konfliktusba az élőket, felzabálva egymást és mindent. Fejjel küld a falnak, és ha esetleg át is szakad, talál majd következő falat, melynek ismét neki rohanhatsz, míg koponyacsontod reccsenése nyugalomra nem int, egy kis időre.
Amennyiben kudarcként éled meg a történteket, erre is készült megoldás, hiszen botor kis élőlény lennél - nem is túl sikeres hosszútávon - ha egy repedt koponya megállítana a falfejelgetésben.
A megoldás pedig maga a tudat, melyről azt hiszed te magad vagy, a te személyiséged, a "szerv" mely a döntés képességével felruház. A "szerv", mely lehetővé teszi a komplex analízist, és az abból következő - a számításai szerint legjobb - döntés meghozatalát.
Hazugság!
Nem a döntéshozó, és nem is az analízáló. A tudat a csaló. A csaló, a bűvész, aki elhiteti veled: igen, te döntesz. Elhiteti, hogy a kudarc rajtad kívűlálló okok és körülmények eredménye. Illúziót kreál, melynek célja a remény fenntartása.
Az érzet, hogy a kontroll magad felett a tiéd, és ha keményebben próbálod, talán átszakad a fal, tovább hajt. A sérülés mit sem számít, hisz ott az örökké meg nem nyugvó ösztön, hogy túlélj, hogy szaporodj, és segédje a tudat mely elrejti botorságod, és egy egész fajjal kollektívan hiteti el, hogy különleges. Az emberek mind hiszik, hogy mi különlegesek vagyunk, hogy a csimpánz Afrika dzsungeleiben oly messze áll tőlünk. Pedig elnézve gesztusaikat oly könnyű együttérezni velük, és oly könnyű látni emberi tulajdonságaikat.
A tudat nem az ember sajátja. Kutyákon, macskákon mindenféle kisállatokon is látni nyomát. Nem emberi ez, és nem a sajátunk. Ősibb ez annál. Egy ősi mozgatórugó modern manifesztációja. Az egyre bonyolódó elméket a természet így rogyasztja térdre, hogy a szofisztikáltabbnál szofisztikáltabb agyak mind behódoljanak az egyszerű törvénynek:
Élj és szaporodj!
A megoldás pedig maga a tudat, melyről azt hiszed te magad vagy, a te személyiséged, a "szerv" mely a döntés képességével felruház. A "szerv", mely lehetővé teszi a komplex analízist, és az abból következő - a számításai szerint legjobb - döntés meghozatalát.
Hazugság!
Nem a döntéshozó, és nem is az analízáló. A tudat a csaló. A csaló, a bűvész, aki elhiteti veled: igen, te döntesz. Elhiteti, hogy a kudarc rajtad kívűlálló okok és körülmények eredménye. Illúziót kreál, melynek célja a remény fenntartása.
Az érzet, hogy a kontroll magad felett a tiéd, és ha keményebben próbálod, talán átszakad a fal, tovább hajt. A sérülés mit sem számít, hisz ott az örökké meg nem nyugvó ösztön, hogy túlélj, hogy szaporodj, és segédje a tudat mely elrejti botorságod, és egy egész fajjal kollektívan hiteti el, hogy különleges. Az emberek mind hiszik, hogy mi különlegesek vagyunk, hogy a csimpánz Afrika dzsungeleiben oly messze áll tőlünk. Pedig elnézve gesztusaikat oly könnyű együttérezni velük, és oly könnyű látni emberi tulajdonságaikat.
A tudat nem az ember sajátja. Kutyákon, macskákon mindenféle kisállatokon is látni nyomát. Nem emberi ez, és nem a sajátunk. Ősibb ez annál. Egy ősi mozgatórugó modern manifesztációja. Az egyre bonyolódó elméket a természet így rogyasztja térdre, hogy a szofisztikáltabbnál szofisztikáltabb agyak mind behódoljanak az egyszerű törvénynek:
Élj és szaporodj!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése